Főbb alkatrészek.

 

 

 

Ezen az oldalon azt szerettük volna összefoglalni, hogy milyen főbb  alkatrészekből áll össze egy öntözőrendszer. Az öntözőrendszer  alkatrészei leginkább két fő csoportra választhatóak szét, föld feletti  és föld alatti elemek. Lássuk:

 

 

 

Szórófejek

 

A szórófejek juttatják ki a vizet az öntözendő területre. A különböző  domborzati viszonyok illetve változatos öntözési igények miatt eltérő  kiemelkedési magassággal gyártott szórófejek kerülnek forgalomba, így  gyeprácsos parkolókba, vagy tetőkertekre az 5 cm-es kiemelkedési  magasság javasolt, normál, gyepes területekhez a 7.5 vagy a 10 cm-es  kiemelkedési magasság, míg tereptárgyak vagy szintkülönbség átöntözésére a 15 vagy 30 cm kiemelkedés az ideális választás. Lejtős területeken  ajánlott úgynevezett visszafolyás gátlóval felszerelt szórófejeket  telepíteni, hogy az öntözés végeztével a csőben lévő víz ne folyjon ki a szórófejeken keresztül, eláztatva így annak közvetlen környezetét.

 

 

 

 

Spray szórófejek:

 

5.5 méteres távolságra juttatják el az öntözővizet egy porlasztott vízfüggöny formájában. Egy alsó szórófej házból és egy fúvókából állnak. A szórófej ház minőségét a nyaktömítés kialakítása határozza meg. A fúvóka lehet fix szórásképű, vagy állítható szórási szögű. Öntözhetnek körcikket, téglalap alakot, lehetnek sugaras fúvókák vagy éppen tő, illetve mikroöntözők. Nyomásigény 2.1 bar.

 

 

 

 

Rotoros szórófejek:

 

4.5 – 26 méteres szórási sugárral rendelkezhetnek típustól függően. A legtöbb rotoros szórófej egy vízhajtású fogaskerék hajtóművel van ellátva, melynek segítségével a szórófej tetején található forgó részbe szerelt, cserélhető fúvókán keresztül juttatja ki az öntözővizet, általában egy, hosszirányban porlasztott vízsugárral. A forgó rész vagy egy irányba forog és a szórófej csak teljes kör öntözésére képes, vagy kétirányú a hajtómű, és ekkor a szórási szög két holtpont között állítható.

 

 

Megfelelő porlasztás

 

Típusaik:

 

Kisteljesítményű: 4.5 – 9 méter, 3 bar

 

Közepes teljesítményű: 7 – 14 méter, 3.5 bar

 

Nagy teljesítményű: 12 – 26 méter öntözési sugárral és 5 bar nyomásigénnyel.

 

MP Rotator (bővebben):

 

 

Öszvér szórófejnek tekinthetjük ezeket a megoldásokat, hisz egy olyan fúvókáról van szó, melyet egy spray szórófej házba kell betekerni, szórásképe viszont inkább a rotoros szórófejekére emlékeztet. Több, eltérő kilépési szögű vízsugár, forogva, egyszerre fedi le az öntözendő körcikket. Szórási szöge ezen fúvókáknak korlátozottan állítható, 90^o és 210^o illetve 210^o és 270^o között, valamint létezik belőlük kizárólag teljes kört öntöző változat. Szórási sugaruk típustól függően 3.6, 5.5 valamint 8 méter között változik. Az öntözött területhez viszonyított alacsony vízfogyasztásuk miatt kiválóan alkalmasak túlterhelt spray rendszerek kijavítására. Nyomásigénye 3 bar.

 

Csepegtető és mikroöntöző rendszerek

 

A csepegtető rendszereknek két alapvető típusát különböztetjük meg egymástól, egyik a csepegtető cső, másik pedig a csepegtető gomba. Mindkét rendszer alacsony nyomáson (1 – 1.5 bar) üzemel, így az ilyen rendszerek elején mindig érdemes egy nyomáscsökkentőt beépíteni.

 

 

Csepegtető cső (bővebben):

 

Lágyfalú polietilén (LPE) csőből, csőhúzással készült eszköz, melyben egy labirintelem vagy egy membrán csökkenti az alacsony nyomású víz mozgási energiáját. Normál (standard) és nyomáskompenzált (PC) kivitelben kapható, mely utóbbinál a szintkülönbség vagy a távolság miatt fellépő nyomáskülönbség ellenére az egyes csepegtető elemekből egységnyi idő alatt azonos mennyiségű öntözővíz folyik ki. Újabban a gyártók földbe ásható változatokkal jelentek meg, de ezek telepítése nagyobb szakértelmet és kiegészítő eszközök (légbeszívó szelep) beépítését igényli.

 

 

Csepegtető gomba:

 

Szoliter növények, flórakosaras támfalak, virágládák, vagy kutyás kertek sövényeinek öntözésére alkalmas vízkijuttató eszközök.

 

 

Tőöntözők:

 

Kis öntözési távolsággal és időegység alatt nagy vízkijuttatással bíró eszközök, dézsás növények, fák, cserjék öntözésére.

 

 

Mikroszórók:

 

A csepegtető és tőöntöző rendszereknél valamivel nagyobb nyomáson (2 – 2.5 bar) üzemelnek. Finomra porlasztott vízsugárral legfeljebb 3 méteres távolságra öntöznek. Sziklakertek, virágágyások öntözésére alkalmasak.

 

 

A víz útjának megnyitására és lezárására szolgáló szerelvények, melyeket egy vezérlő automatika segítségével működtetünk. A mágnesszelep kiválasztásánál az átfolyó vízmennyiségre kell odafigyelni, mivel egy adott mágnesszelepen a vízhozam növekedésével arányosan nő a szelepen fellépő nyomásveszteség is, valamint egy bizonyos vízmennyiség alatt a szelep működésképtelenné válhat. Egyes mágnesszelepek úgynevezett átfolyásszabályozóval vannak ellátva, melynek segítségével az átfolyó vízmennyiséget és ezáltal a kimenő oldali nyomást lehet csökkenteni. Általában 24 V váltakozó feszültséggel működnek, de léteznek 9V egyenáramú változatok is, olyan helyekre, ahol nem megoldható az elektromos kábelezés, vagy nincsen 230V hálózati feszültség.

 

 

Vezérlő automatika

 

Az automata öntözőrendszer lelke. Segítségével állítható be az öntözés időpontja, az egyes öntözési körök futási ideje, hozzá kapcsolódik az esőérzékelő, mely

 

 

csapadékos időben letiltja az öntözést. Felépítését tekintve lehet fix zónaszámú, vagy moduláris felépítésű vezérlő. Ez utóbbi esetben a későbbiek során lehetőség van a rendszer bővítésére anélkül, hogy a teljes vezérlő egységet ki kellene cserélni. Javasoljuk a vezérlő automatikák beltérben történő elhelyezését, de amennyiben ez nem megoldható, mindenképpen kültéri egységet válasszunk, mely jobban ellenáll a mostoha körülményeknek.

 

Esőérzékelők

 

Ma már nem érdemes automata öntözőrendszert esőérzékelő nélkül kiépíteni. Legegyszerűbb fajtái már tízezer forint alatti áron beszerezhetőek, és megbízhatóan gondoskodnak arról, hogy csapadékos időben ne induljon el az öntözés. A fejlettebb érzékelőkért többet kell ugyan fizetni, de ezek a típusok nem csak, hogy esőben letiltják az öntözést, de a tényleges időjárási adatokat mérve, módosítják az általunk beírt öntözési programot is a vezérlő automatikán.

 

 

Elektromos jelkábel

 

A vezérlő automatika és a mágnesszelepek közötti elektromos jelátvitelt biztosítja. Közterületeken és nagyobb ipari rendszereknél mindenképpen földkábel alkalmazása javasolt, házikertekben legalább 0.4 mm^2 keresztmetszetű sodrott, vagy tömör rézkábelt használjunk. Mindkét esetben a kábeleket védőcsőben érdemes elhelyezni, mely védőcső lehet villanyszerelési gégecső, vagy akár KPE cső is. Ez utóbbi esetben kisebb az esélye a kertészkedés közbeni kábelvágásnak. Kerüljük a 0.22mm^2 keresztmetszetű riasztókábel használatát, mely hosszú távon nem alkalmas öntözőrendszereknél az elektromos jel továbbítására.

 

 

Kábeltoldók

 

 

 

A szelepdobozokban a mágnesszelepek és a jelkábel toldására sokféle megoldás létezik, a szigetelőszalagtól a sziloplaszttal kinyomott tejfölös dobozig, de ha hosszú távon gondolkodik az ember, érdemes a direkt erre a célra kifejlesztett zsírszigetelésű kábeltoldókat használni. Amellett, hogy gyorsan lehet velük dolgozni, zsíros töltetük garantálja, hogy a párás környezetben a kábelvégek nem oxidálódnak el, mely jelentős feszültségesést eredményezne a rendszerben és egy idő után a vezérlő automatika jele nem jutna el a mágnesszelepek tekercséig.

 

 

Szelepaknák

 

A mágnesszelepek, szűrők, szakaszoló és ürítő csapok, valamint egyéb szerelvények elhelyezésére szolgáló műanyag, földbe ásható dobozok, melyek zárható, zöld fedele beleolvad a környezetbe.

 

        

 

KPE és LPE csövek

 

A víz továbbítására szolgálnak az öntöző rendszerekben, ahol az állandó nyomás alatt lévő gerincvezetéket, valamint a mágnesszelepektől a szórófejekig vezető szárnyvezetéket is KPE, vagyis keményfalú polietilén csőből kell kiépíteni. A gerincvezeték nyomásfokozata minimum 10 bar, míg a szárnyvezeték nyomásfokozata minimum 6 bar legyen. LPE, vagyis lágyfalú polietilén csöveket, melyek nyomásfokozata általában 3.2 bar, mikroszórófejek megtáplálására, szórófejek bekötésére, valamint csepegtető csövek kiváltására használhatunk.

 

 

KPE fittingek

 

KPE csövek toldására, menetes csatlakozások kialakítására alkalmas eszközök, melyek gyors szerelést és oldható csőkötést biztosítanak.

 

 

Szűrő

 

Minden öntözőrendszer elengedhetetlen kelléke, még ivóvíz hálózatról történő megtáplálás esetén is javasolt beépítése, hiszen egy esetleges csőtörés után a vezetékes vízzel is olyan szennyeződések érkezhetnek a rendszerbe, melyek a mágnesszelepek működését megzavarhatják, így, ha a vezérlő automatika egyszer kinyitja a mágnesszelepet, az a szennyeződés miatt többé nem lesz képes lezárni. Gondoljon csak bele: megéri kihagyni a többszázezer forintos bekerülési költséggel bíró öntözőrendszerből egy kettőezer forint értékű szűrőt?

 

                         

 

Csapok

 

Főleg ivóvíz hálózatról történő öntözés esetén fontos, hogy az öntözőrendszernek külön főelzáró csapja legyen, hiszen egy meghibásodás esetén így nem szükséges a vízóra előtt elzárni az egész ház vízellátását. Nagyobb rendszereknél, ahol több szelepdobozban vannak elhelyezve a mágnesszelepek, érdemes boxonként elhelyezni egy szakaszoló csapot, hogy egyetlen mágnesszelep hibája miatt ne kelljen a teljes öntözőrendszert leállítani, legyen elég csak az adott szelepdobozban lévő mágnesszelepeket leválasztani a csap segítségével a rendszerről. Mindig gondoskodjunk ürítő csapról is a rendszerben, hisz így a téli fagyok előtti ürítés a csőhálózat megbontása nélkül könnyedén elvégezhető. Legalább a főelzáró csap legyen prémium minőségű (pl: MOFÉM) golyóscsap, mely évek múlva is könnyedén nyitható és zárható.

 

 

 

 

 

 

Forrás: Din Öntözési- és Kertcentrum

www.ontozz.hu

www.szorofej.hu

 

 

 

 

 

 

Oldal: Az öntözőrendszer főbb alkatrészei
Automata öntözőberendezések, tervezéstől a kivitelezésig. - © 2008 - 2024 - ontozorendszerek.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat